Európa a sokszínűség és a pluralizmus kontinense, főként számos kisebbségének köszönhetően. Az Európai Unió minden országában legalább egy autochton kisebbség található. Az Európai Unió 27 tagállamában önmagában legalább 54 nyelv és 158 nyelvi kisebbség azonosítható (Videsott et al. 2023). A nyelv általában kulcsszerepet játszik Európában, mivel kulturális sokszínűségünk nagyrészt nyelvi sokszínűségünkre épül.

Annak érdekében, hogy megvédjék az Európában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, az Európa Tanács kiadta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt (1998), amelyet sok állam elfogadott. A legtöbb ország valamilyen formában előmozdítja külföldön élő kisebbségei kulturális és nyelvi fejlődését.

Sajnos nem minden kisebbséget védi a nemzeti kisebbség és az annak megfelelő anyanemzet státusza. Továbbá, az állampolgársággal nem rendelkező, vallási vagy szexuális kisebbségeket gyakran tehernek vagy fenyegetésnek tekintik a kulturális gazdagodás helyett. Sok esetben a hivatalos védelmi státusz nélküli kisebbségeket marginalizálják vagy kizárják.

Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai országok különösen nagy számban adnak otthont nemzeti és etnikai kisebbségeknek, mivel a nemzeti határok többször is megváltoztak, és a kulturális határok gyakran elmosódtak. Sok szomszédjához képest Magyarország viszonylag homogén népességgel rendelkezik, miközben számos szomszédos országban élnek jelentős magyar kisebbségek.

Magyarországon a roma közösség alkotja a legnagyobb kisebbséget, különböző nemzeti kisebbségi csoportok mellett. A becslések szerint a romák létszáma 600.000 és 800.000 fő között van, ami Magyarország teljes népességének körülbelül hat-kilenc százalékát teszi ki. A roma közösségek többsége Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúli régióban található, ahol többnyire kisebb városok, települések szélén, vagy elszigetelt falvakban élnek. Sok esetben ezek a települések alapvető városi infrastruktúrák és támogatás hiányában szenvednek, ami környezeti veszélyeket és fejletlenséget eredményez. A roma közösség megbélyegzése és marginalizálása széles körben elterjedt. A romák általában rövidebb és gyengébb oktatásban részesülnek, nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, vagy az alacsony bérű szektorban dolgoznak.

Az LGBTQ+ közösség tagjai szintén politikailag és társadalmilag marginalizáltak. Különösen néhány központi politikai szereplő évek óta dolgozik azon, hogy megbélyegezze és kitiltja tagjait és életstílusuk kifejezését a közéletből. Ennek következményei sok helyen megfigyelhetők a társadalmi elutasításban és az “nem konformista” orientációjú emberek elítélésében, valamint az erős társadalmi polarizációban általában.